Incidens

Hazaértünk a kikötőbe, tankoltunk, Mom elengedett minket a városba nézelődni. Hazafele a töltőállomás fele mentünk hátha még ott vannak, de nem voltak ott. Így gondoltunk levágjuk az utat. Egy probléma volt, katonai terepre léptünk (nem volt bekerítve) azt mondták rossz helyen vagyunk és kérdezték segíthetnek-e. Mondtuk nem és eljöttünk. 500 métert sétáltunk kb. és jön utánunk a katona, hogy mutassuk az útlevelünket, mert hallották az akkcentusunkat. Mondtunk nincs nálunk, de ha nagyon kell a hajón van egypár papírunk. Jött velünk végig, harci felszerelésben (bár sisak nem volt rajta). Addig beszélgettem vele. Odaértünk a hajóhoz, Mondtam: Mom, hoztam egy katonát! :D
Dad elkezdett neki magyározkodni, hogy hogy lehetne nálunk a vízum mikor fürdőcuccban vagyunk.
Ezzel nem segített, hogy a katonával vitatkozni kezdett. Azt mondta a katona, hogy kaphatnánk ezért 30 nap börtönt vagy 1000$ büntetést, de lecsekkolta az adatainkat a Blackberry-jében és elment. Ennyi volt. Betsy stresszelt egy ideig még tekintve, hogy ő a YFU feje és minden diáknak azt mondja ne vigye a vízumot sehova. Én kicsit viccesen találtam, hogy elengednek 10 percre és máris egy katona jön velük :D Mom azt mondta egy élménnyel több, Dad nem találta ilyen viccesnek a kocsiban mikor elmagyaráztam ezt mondta: Elengedlek 10 percre, katonai terepre lépsz + katona van ott + szolgál + határőr+  ellenőrizni akar +nincs nálunk a vízum.. Ezt hívják sokszoros véletlennek :D megtaláltam az egyetlen katonát az Egyesült Államokban akinek kell a vízumom (eddig 1 cserediákkal sem történt ilyen) :D

Vitorlázás

Este mentünk le a Lake Superior tóra ami a világ legnagyobb tava. Bayfieldben van a hajón a Wylie Coyote. ( Looney Tunes mesehős, a gyalogkakukk párja: a Farkas). Én végig kint aludtam a fordecken vitorlavásznakon. A Lake Superior sokkal nagyobb mint a Balaton és tisztább vize hideg olyan 17 fokos volt most (ami meleg). A hajón 40 lábas hatalmas versenyvitorlával és regeteg kötéllel. Ebben csak egy rossz van. Rengeteg idegen angol kifejezés....crab, main halyard, jib, gybe...
Másnap estefelé megjöttek a vendégek. Betsy (YFU területi főnöke), Tom a férje, Ryan a vidám, hippi fia és Johanna az új cserediák lányuk Németországból. Későn jöttek így éjszakai vitorlázásra mentünk. 2:40-re lehorgonyoztunk egy szigetnél jó szél volt 30 fokot is dőlt néha  a hajó. Megint a vitorlavászonon aludtam. Reggel esőre keltem... Egy gyönyörű sziget mellett keltük a Raspberry-nél. Szikás az oldala, homokos partja van, érintetlen, csak dingy-vel(kis csónak) vagy úszva lehet   bemenni. Ryan úszott először majd egy kis habozás után Én is belevetettem magamat a hajóról a 17 fokos jéghideg vízbe. Majd becsalta Jo-t is. Átúsztunk. Nagy jó volt mikor a SZEMÉTTELEN (egy szemét nincs az egész szigeten) homokos tengerpartot megérintette a lábunk. A többiek a dingyvel beeveztek. Addig szép köveket kerestünk a parton. Majd felkerekedtünk és mezitláb sétáltunk egyet. A vörös sziklákon ugrálva futottunk előre a sziget sarkáig. Egy szikláról beugrottam a mély vízbe, nagyon jó volt és beúsztam egy barlangba. Visszaúsztunk a hajóra és tova vitorlázunk a Devil's island-ig ami olyan sziget amibe a hullámok barlangokat vájtak. Ott vacsoráztunk egyet, halat sütöttünk a hajón, salátát ettünk, és Winebreadet. A felnőttek bort ittak és én nem ihatok... Hamarabb lefeküdtem a vászimra.. hazagondoltam, hogy nem akarok soha visszamenni Magyarországra, annyira jó itt, de a valahol vissza is vágytam, mert valakinek szülinapja volt aki fontos nekem. Elaludtam a vásznakon a tejutat nézve.

Térkép: Voltunk a Devils-nél a Raspberrynél, Oaknál és Bayfieldből indultunk

Ugrás a 17 fokba

Raspberry Island

Devil's Island

Devil's Island netről

Első napok

A ház egy öreg faház, de imádom, fák vannak körülöttünk, hinta az udvaron és persze Sheik. A szobám nagy az ágyam nyikorog és van vagy 100 éves. De jó. A suli modern ti megnyalnáltok, mint a 10 ujjatokat utána Jedlikesek. Minden új, festett,  padlószőnyeg van  folyosókon, színenként vannak felölve az szárnyak alig 10 éves a suli bár Mom azt mondta hogy csak próbálnak haladni a korral a könyvtárban sok új gép van és az összes könyv új szinte. Bementünk Mom általános iskolájába is ott azon vitatkoztak, hogy ki kapja az új Ipad-eket a tanárok vagy a diákok. Brote vezette körbe a sulimban, ő mivel különc így mezitláb jött. Odafele a kocsival mentünk amiben üvöltött a zene. A locker-t csak kb. 15.-jére sikerült kinyitnom (kódos szekrény), adott egy pacsit mikor sikerült.  Az óráimat Én állítottam össze 7 van egy nap de az utolsó Kerámia vagy Rajz és festés, mint 2. osztályban itthon. A suliban 2 ablaknál lehet kaját kérni egyik helyen minden héten ugyanazok vannak, a másiknál mindig változik, de döntöd el mit eszel a legtöbb FINOM( Jedikesek halljátok??) Spagetti, sült csirke, Taco... A suliban az volt a furcsa, hogy olyan plakát van kint, hogy nem lehet bombát, fegyvert bevinni (majd lefotózom)
 Utána Brontevel ló kaját vettük ami vicces volt, mert elköltötte a pénz egy részét előtte.edig csak a maradékot lehetett volna) így kölcsön kellett neki adnom. A bolttól messze parkolt így a nagy 20 kg-s lókaját a hátunkon vittük mert az elején azt mondta, elég kemény, hogy ne parkoljon közelebb és ne vigyünk kocsit. Nos, 2-t nem bírt vinni úgyhogy nekem kellett az egyiket.
 Mommal is voltam már vásárolni, annyira amerikaiak azt vettük meg amihez kupon volt van itthon 4 fajta tej, 3 fajta kenyér, 8 fajta müzli. (6-ot vettük multkor mert így megtakarítottunk 5 dollárt) egy csomó mirelit kaja, English Muffin, Bagel (itten zsemle) mindet meg kell sütni a toasterben, így meleg lesz. 8 fajta lekvár van itthon, 3 autónk van. Self-Controlled kasszánál fizettük. Egyébként itt a Viktória nevemet használom mindenki így hív, az elején Vikinek hívott a család, de Mom mondta, hogy tetszik a Viktória név így ő is azt használja, mert megengedtem neki, mikor már minden új ismerős így hívott. Azt hiszem most jött el a pillanat mikor már a felnőtt nevemet használom. (Régi ismerősök hívhatnak továbbra is Vikinek)

Suli kívülről

Suli folyosó forrás: Wikipedia

Színház terem

Szobám I.

Szobám II.

Shiek

Willie

Msánap vitorlázni mentünk, de erről majd később.

Home Sweet Home

Dad első pillanatban már viccelődött. A munkahelyére mentünk, hogy felvegyük a másik kocsit is is Cryslerünk van fehér bőrüléssel, és egy Subaru Outdoor. Mondtam neki, hazafele, hogy itt minden nagyobb, mint nálunk mintha széthúzták volna a képet. Kivéve a kutya. Az otthonom a város szélén van, réttel, fákkal körülötte. Van egy szürke nagy lovunk Sheik nem lehet rajta lovagolni, de Mom azt mondta, hogy ha kicsit edzük megpróbálhatom majd. Van az udvaron két hatalmas hinta, tranbulin, ló, kis vitorlás. A házunk egy öreg faház, de hatalmas. minden szint nagyobb, mint otthon a lakásunk 4 nagy szoba van minden szinten. A szobám is nagyobb, mint otthon. ( lesz fotó a szobámról csak még reggel van és majd rendet kell tennem). Van egy kutyánk Jack Russel Terrier Willie-nek hívják.
A sors nagyon kedves velem, hogy itt élhetek és valahol ijesztő is. Ismerőseim tudják, hogy arra vágyam felnőtt koromban, hogy zöldben legyen a házam, valami barátságos, öreg ház legyen. Legyen lovam, hinta az udvaron és kutyám. A másik vicc, hogy a suliban egypár emberrel viccelődtem, hogy, ha kutyám lesz Vilinek fogom hívni, mert Dórika barátja Vili mindig lázasan rohan Dóri után. Nos a kutyánk Willie.  A szüleim nagyon rendesek lefekvés előtt megölelnek, beszélnek a gyerekkorukról. Mindig vidámak sokat nevetünk.  A bátyám Bronte fura és zárkózott még velem. Ki sem jött köszönni. Mom szerint neki több idő kell az ismerkedésre és 1 hét múlva elmegy Európába Májusig és ezért nem akar annyira megismerni., de vicces fiú csak még idő kell neki,Érkezésem estéjén át jött Tommy (19 körüli család barátja) aki azt mondta nekem, hogy nem létezik, hogy nem szeretem az Amerikai Focit elvisz egy meccsre és imádni fogom. Valamint 18. szülinapomon Casinoban :D  Az időátállást gyönyörűen viseltem este 21:30-kor lefeküdtem és reggel 7:30 kor keltem Este azon gondolkodtam már milyen rossz lesz hazamenni, mert imádok itt élni.

Indulás

A reptérre 4:30-kor kellett kiérnem. Este pakoltunk össze, a limit 23 kg volt. Az első nagy bőrönd félig alap ruhadarabokkal (téli cucc nem is volt) és már 25 kg volt. Még alap ruhák is hiányoztak. Apáék 23h-kor elmentek egy kisebb, de könnyebb bőröndöt venni. Abba pedig alig fértem be. Habár a cuccom körülbelül meg volt. Anya ült rá úgy húztuk össze- 1:30 kor feküdtem le 2:15-kor már keltem. Még be kellett fejeznem egy-két személyes dolgot. 6:15-kor indult a gépem Frankfurtba. A táskaátvizsgáláson majdnem a dobozban hagytam az útlevelemet és a repjegyeimet.A Check-in- nél állt egy "burzsoá " család. Mondtam egyik fiúnak, hogy "Úr Isten! Milyen sznobbok!" Apának, fiúnak hátra nyalt haj, szemüveg, ing zakó (fiú annyi idős volt, mint Én kb.) Másik fiú golfos sapkában, ing, szövetnadrág. A repülőn a sors fintoraként ez a fiú ült mellém és beszélgettük végig a 1:30 órát. Ezek után jobb lenne nem ítélni a külsőből. A gépen az volt a legfurcsább, hogy Lufthansa volt és hiába ment Magyarországról a gép első nyelv a német volt aztán angol és néha magyar. A légiutas kísérők is németül beszéltek csak pedig a gép 50%-a magyar utasokból állt. Ez valahol kicsit szomorú. A Washingtonba menő gép 8:55 repülési ideje alatt nem beszélgettem senkivel. A kaja elég kevés és pocsék volt. Milyen pizza az ami 9 hónapig jó?!  A monitort 3 órát nyomkodtam előttem, de semmi értelmeset nem találtam. A "World in 90 mintutes"-t néztem meg ami 60 perc volt!!! 3-szor aludtam kétszer gyerek üvöltésre keltem. A gép leszállt előtte egy csomó figyelmeztetés volt, hogy töltsünk ki egy lapot, hát mi nem kaptunk. Odaverekedtem a légikisasszonyhoz és kértem 2-t kellett kitölteni. MIELŐTT ELHAGYJUK a gépet. (ami nem volt igaz később kiderült), de az üres gépen ott írtam az adataimat, de nem fejeztem be végül. Lent fejeztük be. Egy helyre oda kellet írnom az iskola azonosítómat. Otthon hagytam!!!! De meg volt a gépemen az összes dokumentum PDF-ben. Egy probléma volt nem engedték a gépemet használni. Gondoltam akkor felhívom anyát. Csakhogy otthon Apa 10 percenkénti Wifi keresésre állította be így lemerült. Az ember a pultnál egy nagy B-t írt az egyik cetlimre és egy irodába küldött. Ott egy barátságtalan kínai ember volt a pultnál azt mondta adjam oda az irataimat és üljek le a váróban semmit sem kérdezett. Telefonált. Amíg vártam megnéztem a mappámat és mégis ott volt a lap!!!  Anya berakta.Miért nem néztem meg előbb??? Szóltam a kínainak, a barátjával vigyorgott egyet,de elengedett.  A reptér olyan nagy, hogy külön busza és metrója van ami elvisz a sok terminál között. Itt ettem az első hamburgeremet ami egy "Little Cheeseburger" volt. Akkora, mint nálunk a rendes.A Minneapolisba tartó gép sokkal kisebb volt, és nem nézett ki annyira biztonságosnak,mint az óceáni gép. A Lufthansa-s takarómat kölcsön adtam egy kendős, fekete arab anyukának a kislánya alá aki aludt. Jó érzés volt az ,hogy egy teljesen más kultúrájú embernek segítettem és megtaláltam vele a hangot szavak nélkül is. Mellém egy szőke lány ült. Később kiderült vallásos volt és 6 hónap után tért haza Franciaországból. Ott fiatalokkal imádkoztak és Bibliát olvastak. Imádott ott lenni. Mondtam neki, hogy szakítanom kellett a barátommal Amerika miatt, de inkább neki is és nekem is hálásnak kell lennünk, hogy megtörtént ahelyett, hogy szomorúak vagyunk, hogy véget ért. Sírva fakadt, először az útja után. Mondtam azt  neki, hogy lehet, hogy Isten most vele pont ezt akarta, hogy felismerje, hogy nem jó itt neki Minneapolisban. Mondtam azt is, hogy lehet, hogy ez a 6 hónapja arra tanítja, hogy éljen a jelenben. Ez leírta a naplójában hatalmas betűkkel. A repülés végén azt mondta elmondd egy imát értem, hogy jó legyen itt Amerikában. Én azt kívántam neki, hogy találja meg élete célját. E-mail címet cseréltünk majd írok neki, ha hazaértem és Én is megéltem ezt az" imádtam, de ennyi volt." élményt.

Budapest

Felhők felett

Az első hamburgerem. "Plain Little Cheeseburger"

A hambergeresnél hegyni krumpli kirakva

Washingon Dulles

This is America: Vigyorgó fej fákra

This is America: Tanítsd a macskádat vécét használni DVD

This is America: "kerti törpe"

This is America: Szempilla a kocsira

Dad és Mom várt a reptéren nagyon örültem, hogy végre láthatom őket. Egyből megöleltek. Közös fotó is van, de nem nálam szóval az később.